|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 10 találat | lapozás: 1-10 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ékes Ilona 2006. október 10.Vérző, több esetben súlyosan sérült emberekkel teltek meg Budapesten a fogdák a kormányellenes tüntetések folyamán, miután a rendőrség példátlan brutalitással, sokszor súlyos sérüléseket okozva lépett föl nemcsak az utcai harcokban résztvevők, hanem békés polgárok ellen is. A lefogottakat egybehangzó beszámolók szerint a börtönökben is megalázták és bántalmazták, és sokukat előzetes letartóztatásba helyezték anélkül, hogy kivizsgálták volna ügyüket. Egyre többen megtorlásról beszélnek. A kegyetlenkedéseket az Országgyűlés emberjogi bizottsága is vizsgálja. Körülbelül kétszáz embert fogtak le a rendőrök. Közülük nagyon sokan ártatlanul kerültek a fogdákba, ráadásul összeverve, esetenként súlyos sérülésekkel. Egyikük Barna Tibor, szeptember 20-án hajnalban hazafelé tartott, beszédbe elegyedett négy-öt fiatallal, amikor egy mellékutcából rendőrosztag tört elő. A fiatalember társaival együtt menekülni kezdett az ütésre emelt gumibottal rájuk rontó rendőrök elől. Egy kapualjba húzódtak, a rendőrök beérték őket, és válogatás nélkül verték a fiatalokat, köztük lányokat, majd megbilincselték és folyamatos ütlegelés mellett egy közeli épület udvarára vitték őket. Itt letérdeltették őket a fallal szemben, s így kellett maradniuk körülbelül másfél óra hosszat. Később a Víg utcai rendőrkapitányságra vitték őket, ahol ismét letérdeltették a foglyokat. A politológus és etnográfus végzettségű, jelenleg katolikus hittanári diplomája előtt álló fiatalembert csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják. Barna Tibor kiszabadulása után a Kossuth téren arról számolt be, hogy a lefogottakat többször megverték. A fiatalember ügyvédjén keresztül büntetőfeljelentést tett a rendőrök ellen. A negyvenöt esztendős rendezvényszervező, Z. László szeptember 20-án hazaindult a Kossuth térről. Az egyik mellékutcából rohamrendőrök rontottak ki. Z. László hátranézett, látta, hogy néhány lépésre vannak az egyenruhások. Ösztönszerűen futni kezdett, de utolérték, elgáncsolták, és a hátára, valamint a kezére ugrottak. Azonnal érezte, hogy eltört a keze, mondta is a rohamrendőröknek, akik válaszul ráordítottak: „Dögölj meg!” Hátrabilincselték és törött kezénél fogva fölemelték, úgy vitték az egyik mellékutcáig. Eközben pokoli fájdalmai voltak. Amikor megpróbálta feléjük fordítani a fejét, beleütöttek az arcába. Z. Lászlót rabszállító autóval a XIV. kerületi rendőrkapitányságra vitték, ahol már több fogoly is állt az udvaron a falnál. A férfi könyöke, csuklója sokszorosára duzzadt. Mentőt hívtak, kórházba szállították. A vizsgálat során kiderült, hogy a csuklója több helyen eltörött, a könyöke pedig kificamodott és deformálódott. Sínbe tették, az intenzív osztályra vitték, majd a rendőrök odabilincselték a bal karját a kórházi ágyhoz. Másnap megoperálták, négy és fél óra hosszat tartott a beavatkozás. A műtét után ismét az ágyhoz bilincselték. A nővér kérte a Z. Lászlót őrző rendőrt, vegye le a bilincset, hogy megmosdathassa a férfit. Az őr gorombán megtagadta ezt, sőt hozzátette, hogy ha az utcán meglátja Z. Lászlót, agyonveri. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője elmondta, garázdaság vagy hivatalos személy elleni erőszak esetében példátlan gyakorlat, hogy a lefogottak kilencven százalékát bárminemű bizonyíték és az egyes esetek külön-külön történő kivizsgálása nélkül harminc nap előzetesbe helyezik. A másodfokú határozatok igazolták a jogvédők álláspontját, és sok embert a tárgyalásra szabadlábra helyeztek. A rendőrség nem tervez belső vizsgálatot annak feltárására, milyen törvénysértéseket és túlkapásokat követtek el a rendőrök intézkedéseik közben. Ékes Ilona, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának fideszes tagja hivatalból több büntetés-végrehajtási intézetben járt, hogy a helyszínen tájékozódjék a fogva tartottak állapotáról, letartóztatásuk körülményeiről. Ékes Ilona találkozott olyan fogva tartottakkal, akiknek súlyos sérüléseik vannak. A bizottság tagjához folyamatosan érkeznek a hírek, amelyek némelyike kínzásokról szól. A képviselő asszony találkozott olyan lánnyal, akinek betört a feje, egy másik lányt pedig vesén rúgták. Ékes Ilona szerint a tüntetések folyamán lefogottaknak csak mintegy húsz százaléka lehet olyan személy, akit kellő alappal gyanúsítanak bármivel is. A képviselő asszony úgy véli, nem az igazságszolgáltatás, hanem a megfélemlítés volt a cél. /Ágoston Balázs: Ismét piros volt a vér a pesti utcán. Megtorlás és megfélemlítés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./2006. október 11.Rendkívüli ülést hív össze október 13-ra Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke a szeptember közepi, budapesti zavargások kapcsán; az ülésre meghívást kap a rendészeti miniszter, az érintett rendőrkapitányok, ombudsmanok és emberi jogi civilszervezetek, így a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért képviselői mellett több sértett és szemtanú is. Balog Zoltán mondta, szeretné, ha egyértelmű lenne, mihez van joga egy járókelőnek, egy békés tüntetőnek vagy egy rendőrnek. A kormánypárti képviselők közül többen az ülés időszerűségét is vitatták. Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) alelnök azért nem látta időszerűnek a bizottság ülését e témában, mert egyik hatóságnál sincs még meg a vizsgálat eredménye, így kérdéses, milyen eredményt hozhat egy ilyen ülés. Ékes Ilona (Fidesz) szerint viszont már így is késésben vannak, s nagyon sok jogtalanság történt, amiket meg kellene vizsgálni. /Rendkívüli ülés lesz a budapesti zavargások kapcsán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./2010. december 5.Magyar-magyar találkozó Kecskeméten: a Vajdaság Ma is bemutatkozottA kecskeméti Nagytemplomban bemutatott délelőtti szentmisén való részétellel vasárnap véget ért a Virágzó Civil Világért Találkozó, amelyen az anyaországi és határon túli civil szervezetek között három hírportál, az Erdély Ma, a Felvidék Ma és a Vajdaság Ma is képviseltette magát, lévén, hogy a 2011-es családév alkalmából a résztvevők a Média szerepe a családban, a család megjelenítése a médiában címmel megfogalmazott kérdéskörről tanácsoztak. A sorrendben harmadik ilyen jellegű kecskeméti civil találkozón neves előadók foglalkoztak a témával, előtérbe helyezve azt a alapigazságot, hogy a nemzet egységére törekedve sem szabad elfelejteni a családok, s családon belül a nők, édesanyák és nagyanyák szerepét, akik a modern kor hozta követelményekhez is igazodva átviszik az örökölt kultúrát a felnövő nemzedékekre. Kovács Csabának, az Erdély Ma főszerkesztőjének, Pogány Erzsébetnek, a Felvidék Ma alapító igazgatójának és Friedrich Annának, a Vajdaság Ma szerkesztőjének részvételével külön témaként vitatták meg a hírportáloknak a nemzetrészek kölcsönös megismerésében és hiteles tájékoztatásában betöltött szerepét, s a további együttműködés lehetőségét. Mint ahogy a résztvevő civil szervezetek közös akaratát megfogalmazó Mák Kornél, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere a találkozó végén kijelentette, a hit és a magyarság megtartó ereje testesedett meg a három nap alatt Kecskeméten, s a közös dialógusok bizonyították, hogy ma már lényegében nem anyaországi és határon túli, hanem programzerűen megvalósuló magyar-magyar kapcsolatokról beszélünk. Az, hogy a felvidéki, kárpátaljai, horvátországi, erdélyi, vajdasági és anyaországi – főként nőket, anyákat tömörítő - civil szervezetek részt vehettek a találkozón, elsősorban Engert Jakabné Zsuzsának, a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület társelnökének és csapatának munkáját dícséri. A rendezvény védnökei Ékes Ilona országgyűlési képviselő, dr. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere és Mák Kornél alpolgármesterek voltak. F-ch, vajma.info 2010. december 23.Új testület jött létre Nemzeti összetartozás bizottság névenNemzeti összetartozás bizottság néven új testület jött létre. A bizottságnak tizenkét tagja lesz. Kövér László házelnök nyújtotta be csütörtökön a határozati javaslatot, melyet az Országgyűlés 314 igen 46 nem 3 tartózkodással fogadott el. A határozati javaslat szerint 2011-ben, az állampolgársági törvény kiterjesztésével, a Magyarország határain kívül élő magyar emberek és a magyar állam között közjogi kapcsolat létesítésének a lehetősége nyílik meg, amely az elmúlt kilencven, illetve elmúlt húsz esztendőhöz képest alapvetően új helyzetet és lehetőségeket teremt, valamint új feladatokat ró a magyar-magyar kapcsolatok területén a kormányzatra, illetve a kormány feletti ellenőrzést gyakorló Országgyűlésre egyaránt. A javaslat indoklása szerint a 2010-es választásokat követően kialakított új kormányszerkezet kifejezésre juttatta azt a politikai szemléletváltást, mely szerint a határon túlinak mondott magyarok ügye nem külügyi kérdés, ezen ügyek vitele kormányzati szinten nem a Külügyminisztérium, hanem egy tárca nélküli miniszter (miniszterelnök-helyettes), valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladata. A javaslat szerint a képviselőcsoportok között egyetértés van abban, hogy az Országgyűlés bizottsági rendszere is tükrözze ezt a szemléletet. Ennek kifejezéseként az országgyűlési határozat létrehozza a Nemzeti összetartozás bizottságát, illetve a megváltozott feladatkörnek megfelelően módosítja a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága nevét. A határozat 2011. január 1-jén lép hatályba. A testület elnöke Potápi Árpád János (Fidesz), alelnöke, Kovács Ferenc (Fidesz) és Szili Katalin (független). Tagjai, Ékes Ilona (Fidesz) Hoppál Péter, (Fidesz), Kőszegi Zoltán (Fidesz), Révész Máriusz (Fidesz), Kalmár Ferenc András (KDNP) és Stágel Bence (KDNP) valamint Szávay István (Jobbik). Az LMP frakciója az Országgyűlés első tavaszi ülésnapján tesz javaslatot a bizottság tagjára. Tóbiás József, az MTI-nek úgy nyilatkozott: az MSZP nem jelöl tagot a bizottságba. Indoklásképpen azt mondta: pártja a házbizottság csütörtöki ülésén azt kérte, ne most döntsön a határozati javaslatról a parlament. Véleménye szerint nehéz olyan bizottságról dönteni, melynek nincsenek meghatározva a céljai, a feladatai. MTI 2011. augusztus 13.Európai üggyé tenni a magyar autonómiát (EMI-tábor)A délszláv válság utáni rendezések mind az autonómiák rendszerére épülnek, ezért lehet sikere a magyar autonómia ügyének is – jelentette ki Szilágyi Zsolt, Tőkés László kabinetfőnöke tegnap az EMI-táborban. Ehhez azonban konszenzus alapján a magyar ügyet európai üggyé kell tenni. Balczó Zoltán jobbikos EP-képviselő ugyanakkor úgy látja, hogy a magyar EU-elnökség nemzeti kérdésben nem hallatta hangját. Az EMI-tábor egyik fő témája tegnap a Magyar érdekérvényesítés a külpolitikában című előadás volt, vita azonban nem alakult ki, talán mert Ékes Ilona fideszes képviselő nem jött el a rendezvényre. Balczó Zoltán szerint a Fidesz-kormány egy sor helyes lépést tett a nemzetpolitikában, ennek azonban nem adott kellő külpolitikai súlyt. Nem a nemzeti kérdésről szólt a magyar EU-elnökség. Felrótta Orbán Viktornak, hogy a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán kirobbant vitában nem szólalt meg, elmondta, a magyar közösségek védelmében a védőhatalmi státushoz hasonló fellépést vár el a magyar kormánytól. Szilágyi Zsolt szerint elengedhetetlen a nemzetpolitikai konszenzus megteremtése mind az anyaországban, mind Erdélyben. Csak így lehet elérni, hogy európai ügy legyen a magyar ügy, az unió politikusai nem értik a hazai belpolitikai vitákat, és nem is érdekli őket. Pedig Európa kezd fogékonnyá válni az autonómiák rendszere iránt, erre épült a délszláv válság utáni rendezések egész sora, így – kellő ügyességgel – a magyar autonómia ügye is érvényesíthető lehet Európában – vélekedett. Ferencz Csaba. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. november 24.Kecskeméten ülésezett a Nemzeti Összetartozás BizottságaAz Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága kedden Kecskeméten, a Városháza Dísztermében tartotta meg egész napos kihelyezett ülését. Az ülésen részt vettek az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagjai: Potápi Árpád János elnök, Dr. Kovács Ferenc alelnök, Dr. Szili Katalin alelnök, Ékes Ilona, Dr. Hoppál Péter, Kalmár Ferenc András, Kőszegi Zoltán, Dr. Stágel Bence, Dr. Dorosz Dávid, Szávay István, Szabó Vilmos bizottsági tagok. A Határon Túli Magyar Szervezetekkel Együttműködő Munkacsoport: Leviczky Cirill, az Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottság elnöke, a munkacsoport vezetője, Bogdándy Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke, Engert Jakabné képviselő asszony, a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület elnöke, Farkas Gábor, az Európa Jövője Egyesület elnöke, Józsa Katalin, a Kecskeméti Ifjúsági Otthon igazgatója, Kerényi György, a Kecskemét - Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület elnöke, Németh Ernő, a Gong Rádió főszerkesztője; Palotás József, a Türr István Képző és Kutató Intézet Kecskeméti Igazgatóság igazgatója; valamint Papp Zsolt, a Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola igazgatója. Fazakas Géza színművész - aki a Marosvásárhelyi Színiakadémián végzett, és 10 éve a kecskeméti Katona József Színház tagja – versmondásával kezdődött meg az ülés. A megjelenteket Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának nevében dr. Zombor Gábor polgármester köszöntötte, és mutatatta be a város kapcsolatait a határon túli kisebbségekkel. Majd Mák Kornél alpolgármester beszélt a város és a határon túli magyar közösségek összefogásának eredményeiről. A kihelyezett ülésen ahatáron túli kapcsolatokat ápoló szervezetek és intézmények közül bemutatkozott az Európa Jövője Egyesület, előadó Farkas Gábor elnök; a Katolikus Egyház és Szent Imre Általános Iskola, előadó Papp Zsolt igazgató; a Kecskeméti Főiskola, előadó Dr. Boza Pál főiskolai tanár; a Kecskeméti Ifjúsági Otthon, előadó Józsa Katalin igazgatónő; a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület, előadó Sipos Zsolt elnökhelyettes; a Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, előadó Leviczky Cirill igazgató; a Kecskeméti Református Egyházközség, előadó Varga Nándor elnöklelkész; a Kecskemét – Széchenyi városi Közösségépítő Egyesület, előadó Hortobágyi Tibor; valamint a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület, előadó Engert Jakabné elnök. A Nemzeti Összetartozás Bizottsága 2010. december 23-án az Országgyűlés 2010. évi utolsó döntésével jött létre, 2011. január 1-jei hatállyal. A létrehozásról szóló határozat indoklása szerint a 2010. évi választásokat követően kialakított új kormányszerkezet kifejezésre juttatta azon politikai szemléletváltást, amely szerint a határon túlinak mondott magyarok ügye nem külügyi kérdés, kormányzati szinten nem a Külügyminisztérium, hanem egy tárca nélküli miniszter (miniszterelnök-helyettes), valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladata. A határozat szerint a képviselőcsoportok között egyetértés van abban, hogy az Országgyűlés bizottsági rendszere is tükrözze ezt a szemléletet. Ennek kifejezéseként az országgyűlési határozat létrehozta a Nemzeti Összetartozás Bizottságát, amelynek tevékenysége: élő kapcsolatot tartanak a határon túli politikai és társadalmi szervezetekkel, figyelemmel kísérik a határon túli magyarság támogatását. Először fordult elő, hogy Kecskeméten tartotta kihelyezett ülését az Országgyűlés egyik bizottsága. Egyben ez volt az első alkalom, hogy a Nemzeti Összetartozás Bizottsága valamely anyaországi városban tartott kihelyezett ülést - korábban üléseztek Beregszászon, Lendván és legutóbb Nagyszalontán. E megtiszteltetés azért érhette Kecskemétet, mert városunk felkarolta a határon túli magyarság ügyeinek támogatását, követendő példát mutatva a magyar településeknek. Kecskemét közgyűlése egyhangúan – a magyarországi városok sorában elsőként – rendeleteiben, szabályzataiban, költségvetésében deklarálta a határon túli magyarság ügyének támogatását. A Közgyűlés Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottsága ugyancsak országos egyetlenként határozatban döntött egy tanácsadó, véleményező, indítvány- és javaslattevő testület, a Határon Túli Magyar Szervezetekkel Együttműködő Munkacsoport létrehozásáról. Kecskemét testvérvárosi kapcsolatai legintenzívebben a határon túli magyarlakta városokkal működnek: Marosvásárhellyel, Sepsiszentgyörggyel, Beregszásszal, Galántával, Újvidékkel. 2009 decemberében Kecskemét belépett a Hét Határ Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség a Kárpát-medencében Egyesületbe. A Szövetség elsődleges célja a határokon túli településekkel való szorosabb együttműködés elősegítése, ezáltal az EU elvárásainak is megfelelő régiófejlődés, az esélyegyenlőség, a versenyképesség növelése, az EU-tagállamokkal való hatékony együttműködés előmozdítása. Kecskemét büszke lehet a városban tevékenykedő civil szervezetekre, a magánszemélyektől induló kezdeményezésekre, az önkéntes vállalásokra is. Ugyancsak az országban elsőként civil kezdeményezésre Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója ez év október 1-jén, a Városháza Díszudvarán – az általa megálmodott és megfogalmazott – Szent István-tervet mutatta be. Hende Csaba honvédelmi miniszter, aki magánszemélyként vett részt a rendezvényen, a terv alapján A mi ügyünk címmel íródott könyvet mutatta be. Kettejük közös előadása óta városunkban további civil kezdeményezések láttak napvilágot, valamint intézmények, szervezetek, magánszemélyek kapcsolódtak be a kecskeméti Szent István-terv megvalósításába. Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága kecskeméti kihelyezett ülésének résztvevői egy kiadványt vehettek át, amely átfogó képet nyújt a városi civil mozgalmakról, az egyházak, valamint az oktatási és kulturális intézmények szerteágazó, széleskörű tevékenységéről. A csaknem 50 szervezet fáradságos munkájának köszönhető a városunkra jellemző, nemzeti összetartozás tudat formálása és fenntartása. Kecskemét.hu 2012. augusztus 12.Összefog-e a kuruc és a labanc?Mindenki összefogna a nemzeti ügyek érdekében, de valamennyien másként – vonhatjuk le a következtetést az EMI-táborban elhangzott előadások nyomán. 2012 a választások éve Romániában, de Szerbiában is. Ennek kapcsán merült fel, hogy a magyar szervezetek jobb szereplése érdekében össze kellene-e fogniuk a különböző feleknek, és ha igen, akkor milyen módon. Az előadás felvetése az volt, hogy van-e lehetőség „kuruc-labanc” összefogásra. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke helyi, délvidéki szempontból közelítette meg az összefogás kérdését. Kifejtette, úgy látja, nem pártoknak kell összefogniuk, hanem az egész társadalomnak, mind a politikai, mind a civil szervezetekkel. Vannak azonban Délvidéken is, akikkel nem. Dévavári szerint nagyon sokat ártanak a magyar ügyeknek azok a személyek, akik szerb pártok színeiben szerepelnek, hiszen a magyar érdekeket alárendelik a hatalom akaratának, megosztva a közösséget, ők – a VMSZ-alelnök szerint – „magyarul beszélő, de nem magyar lelkű” személyek. „Össze tudunk-e fogni, és ha igen, akkor miért nem?” Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint a kérdés a következő: „Össze tudunk-e fogni, és ha igen, akkor miért nem?”. Toró úgy látja, a három erdélyi magyar pártnak közösen kellene megfogalmazni a nemzetpolitikai kérdéseket, és együtt is képviselni ezeket a román állami érdekekkel szemben. Ezért félre kellene tenni mindenféle pártpolitikai érdeket – jelentette ki Toró. Az EMNP-elnök hozzátette, az őszi parlamenti választásokkal kapcsolatosan egy dolgot le kell leszögezni: a Néppárt mindent megtesz annak érdekében, hogy a másik két párttal összefogjon a minél jobb választási eredmények érdekében. Ugyanakkor hozzátette, az RMDSZ a helyhatósági választásokon elért nyolcvanszázalékos sikerének köszönhetően valószínűleg nem lesz nyitott az összefogásra. Toró leszögezte, nemtelen egyezségek kötésére a Néppárt nem lesz hajlandó. Az EMNP-elnök elmondta: sok még a nyitott kérdés a választási törvénnyel kapcsolatosan is, de a jelenlegi helyzet az, hogy hat képviselői és három szenátori hely megszerzésével már biztosan be tud kerülni a parlamentbe bármilyen párt. Így a magyarság parlamenti képviselete teljesen biztosnak látszik, még akkor is, ha nem lesz összefogás. Ékes Ilona fideszes parlamenti képviselő szerint az összefogásra az Európa Parlamentben van reális lehetőség, ahol a magyar képviselők pártszínektől függetlenül állhatnak ki a magyar érdekekért – ez azonban nem mindig működik. Székelyhon.ro 2013. február 4.Önfeladás helyett, az autonómiát – Megemlékezés a Láncos-templombasnSzombaton, a Szatmárnémetiben lévő Láncos-templomban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hálaadó ünnepi istentisztelettel emlékezett meg az erdélyi nemzeti mozgalom önálló útjára indulásának tízedik évfordulójáról. Az istentisztelet után évfordulói emlékülés és tanácskozás kezdődött, jeles meghívottak részvételével. Az istentiszteleten igét hirdetett Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke, európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke, aki prédikációját a Mózes V. könyvében olvasható, és a jubileumi ünnepség mottójául is szolgáló „Válaszd az életet!” felhívásra építette. Mint mondotta: az Ige hatálya kiterjed az élet minden területére, és a folytonosság hordozója is egyben. Az EMNT-elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte a református egyház szerepét az autonómiamozgalom elindításában, amit a reformátusok 1989-es temesvári népfelkelés kirobbantásában betöltött vitathatatlan érdeméhez hasonlított. Amiképpen Temesvár a küzdelem, úgy Szatmárnémeti a békés építkezés jelképévé vált – hangsúlyozta Tőkés László. „Nem volt elég a zsarnokságot legyőzni, folytatni kell az utat. Az életet kell választanunk a halál és az átok helyett, az autonómiát az önfeladás helyett” – fogalmazott az igehirdető. A házigazda, Korda Zoltán lelkipásztor köszöntője után, a magyar kormány nevében Szászfalvi László miniszteri biztos, országgyűlési képviselő köszöntötte a Láncos-templomot megtöltő gyülekezetet. Elmondta: tíz évvel ezelőtt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az autonómia jelszavát tűzte zászlajára, és ezzel az élet akarásáról és a szülőföldhöz, anyanyelvünkhöz, nemzeti tudatunkhoz való ragaszkodásról tett bizonyságot. Az EMNT nem valaki ellen, hanem valamiért jött létre, az autonómia ügyének felkarolása érdekében – hangsúlyozta. Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja ünnepi köszöntőjében kifejtette: az autonómia egy közösség élni akarását mutatja. „Minél autonómabb egy közösség, annál sikeresebb problémái megoldásában” – jelentette ki a képviselő. Az összeállítás az EMNT Sajtóirodától kapott tájékoztatóból készült. nyugatijelen.com Erdély.ma, 2013. február 4.EMNT-évforduló: Tőkés szerint az egyház nem lehet semleges a közéletben, a politikábanTőkés László szerint az egyház nem lehet semleges a közélet, a társadalom, a politika kérdéseiben. Az európai parlamenti képviselő szombaton beszélt erről a szatmárnémeti Láncos templomban, azon a hálaadó istentiszteleten, amelyen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tíz évvel ezelőtti bővített közgyűlésére emlékeztek. Az akkori közgyűlésnek „a romániai magyar nemzeti közösség önkormányzatának felállítására” tett javaslatát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) zászlóbontásának tekintik. Tőkés László, az EMNT elnöke, az egyházkerület korábbi püspöke úgy véli, hogy az egyháznak ma is felelőssége van a rá bízottak jövője iránt. „Ha az egyház szociális támogatást nyújt híveinek, miért ne nyújthatna erkölcsi, politikai támogatást is?” - fogalmazott prédikációjában. Tőkés László megemlítette, hogy a hálaadó istentiszteletet követő konferenciának azt a címet adták, Válaszd az életet, válaszd az autonómiát. A Nagyvárad melletti Püspökfürdőn végveszélybe került tündérrózsára utalva elmondta, úgy kell az autonómia az erdélyi magyarságnak, mint a termálvíz a tündérrózsának. Arra biztatta hallgatóságát, hogy ne féljen a korlátozott önrendelkezés követelésétől. Szászfalvi László KDNP-s országgyűlési képviselő, miniszteri biztos Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének és a magyar kormány köszöntését tolmácsolta. A politikus hangsúlyozta, hogy az EMNT annak idején nem valaki ellen, hanem valamiért jött létre. Úgy vélte, hogy az autonómia a magyar közösség megmaradásának, jövőjének a záloga. Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselő beszédében megemlítette, hogy minél autonómabb egy közösség, annál sikeresebb problémái megoldásában. Krónika (Kolozsvár), 2014. december 8.Az űrlap aljaKárpát-medencei asszonytalálkozó Nők határok nélkül címmel rendezte meg immár 10. alkalommal a Kárpát-medencei asszonytalálkozót november utolsó hétvégéjén a kecskeméti Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége. A háromnapos konferencia fővédnöke Novák Katalin államtitkár, védnökei Ékes Ilona parlamenti képviselő és Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere. Nagyváradról a rendezvényen a Lisieux-i Kis Szent Teréz Nőszövetség részéről Fleisz Judit, valamint a Szent Rita Nőszövetség részétől Papp Elvira vett részt, érkeztek a konferenciára Erdélyből, Kézdivásárhelyről, Szlovákiából, Délvidékről és Kárpátaljáról is. A rendezvény első napja a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény székházában zajlott le, ahol a köszöntők elhangzása után Novák Katalin tartott értekezést a nők szerepéről a mindennapi életben úgy, mint gyermek, nő és feleség. Kihangsúlyozta a család szerepét és fontosságát napjainkban, valamint a család védelmét, mely a kormánypolitika szerves része. Átadták a Nők a nemzet jövőjéért díjat, melyet az idén Varga Mónika, a kecskeméti TV szerkesztő-műsorvezetője kapta. Engert Jakabné, a vendéglátó egyesület elnöke összefoglalta az elmúlt tíz év tevékenységeit, melyek a felelősségtudatról, tenni akarásról szóltak, valamint, hogy felvállalták a Kárpát-medencei nők összehívását, hogy megismerjék értékeinket , hogy kifejezzék összetartozásunkat, közösen keressék meg a módját, hogyan segíthetünk egymásnak . A tíz év alatt számos témát dolgoztak fel, mint például: A virágzó civil világért, Női civil szervezetek a Kárpát-medencében, vagy a mostani találkozó témája Nők határok nélkül. Szőnyi Kinga a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke köszöntőbeszédében az asszonytalálkozók jövőjét és célkitűzését vázolta fel, mely a konferenciát lezáró nyilatkozatban is megfogalmazódott: hálózatépítés, a nők politikai szerepvállalása, a rászorultak megsegítése, a cigányság felemelkedésének kérdései és ezen belül a cigányasszonyok problémái, egy kárpát-medencei ifjúsági tábor szervezése, az asszonytalálkozó jövője stb. Számos érdekes előadás hangzott el a nők helyzetéről társadalmunkban, a női gondolkodás, a női látásmód és kommunikációs stressz kezeléséről, a cigánynők problémáiról és a jó példák bemutatásáról e témában, divatról és harmóniáról , érdekes írónő-sorsokról. Kiemelt fontosságú téma volt az ukrajnai, kárpátaljai helyzet, és azon belül az ottani asszonyok szerepe és felelőssége, valamint a gyermekjogok és gyermekbántalmazás kérdése is. A konferencia résztvevői megtekintették a gazdag Bozsó gyűjteményt, mely gazdag XIX–XX. század eleji bútorok, órák, szakrális tárgyak gyűjteménye, kulturális programokon is részt vettek, melyeket a Nemesszeghy Márta Vegyeskar és a Hirős Néptánc Tanoda tartott, valamint a kárpátaljai családok megsegítésére szervezett Szent Martin jótékonysági koncerten. Különleges élményt jelentett Kudlik Júlia és Szvorák Katalin élő hanglemez-bemutatója. Érdekes kerekasztal-beszélgetéseken ismerkedtek meg egy-egy régió problémáival, megkoszorúzták az Országzászlót valamint részt vettek a Kecskemét városi adventi gyertyagyújtás felemelő ünnepségén. A zárónyilatkozat elfogadása után kijelölték a jövő évi konferencia színhelyét, mely a szlovákiai Bucs lesz. Fleisz Judit, Nagyvárad Reggeli Újság (Nagyvárad) lapozás: 1-10
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
